Különleges téli ünnepek Barcelonában - január

Ha valamikor januárban tervezel Barcelonába utazni, mindenképp érdemes megnézned a Tres Tombs ünnephez kapcsolódó programokat. 

Szent Antal és Tres Tombs ünnepség

Az ünnep Remete Szent Antal nevéhez fűződik, akinek január 17-e a hivatalos emléknapja. Barcelonában a hozzá kapcsolódó rendezvénysorozat egészen január végéig tart, és központja a szentről elnevezett Sant Antoni negyed.

De ki volt Szent Antal? A 3.-4. században élt Egyiptomban, és egy templomi élmény hatására vagyonát a szegényeknek adta, majd a világtól elvonultan élt a sivatagban, önmegtartóztatást és imádságot gyakorolva. A legendák szerint Antal egész életében kísértésekkel és démoni megpróbáltatásokkal küzdött, de hitével és türelmével mindig felülkerekedett rajtuk. Ezek a történetek a középkorban rendkívül népszerűek voltak, és gyakran megjelentek a művészetben is. Szent Antalt könnyű felismerni ikonikus attribútumairól: hosszú, fehér szakállal és kezében könyvvel ábrázolták, és szinte mindig egy malac látható a  közelében.

A malachoz egy ismert legenda kapcsolódik: Szent Antal állítólag meggyógyított egy vak malacot, amely ezután hűségesen követte őt. Ennek hatására vált az állatok, különösen a házi- és haszonállatok védőszentjévé.

Mindez úgy kapcsolódik a jelenlegi ünnephez, hogy a tres tombs (katalán kifejezés,  jelentése: „három kör”) eredetileg abból állt, hogy a gazdák háromszor körbejárták állataikkal a templomot, hogy áldást és védelmet kérjenek az elkövetkező évre.

Ez a hagyomány különösen fontos volt Barcelonában a 18–19. században, amikor a mai Sant Antoni környéke még a város peremén feküdt. Itt éltek a fuvarosok, kocsisok, parasztok, akiknek mindennapi megélhetése elképzelhetetlen lett volna lovak, öszvérek és szamarak nélkül.

Napjainkra a Tres Tombs egy látványos, mégis mély tartalommal bíró felvonulássá alakult. A Sant Antoni negyed utcáin végighaladnak a díszes lovas hintók, korhű ruhába öltözött kocsisokkal, 24-én pedig egy nagy, több városrészt érintő felvonulást is láthatunk: ez a Cavalcada dels Tres Tombs.

Emellett egész héten vannak programok, mint például a Gegants (óriás) felvonulás, máglyák rituális gyújtása, correfoc - utóbbiról korábban már meséltem.

Az ünnep egyik legfontosabb része továbbra is az állatáldás. Ma már  kutyákat, macskákat és más házi kedvenceket is elhoznak a helyiek, hogy Szent Antal oltalmát kérjék rájuk.

Az egész városban van januárban az ünnephez tartozó rendezvény, érdemes ilyenkor (is) nyitott szemmel járni Barcelonában!

Els Foguerons de Sa Pobla

https://video.wixstatic.com/video/a2180f_a2ea0141d2e94fb6840a32ddd9a940fe/480p/mp4/file.mp4

Els Foguerons de Sa Pobla a Gràcia negyedben egy különleges téli ünnep, amely eredetileg a baleari Sa Pobla városából származik, és a Sant Antoni Abat tiszteletére tartott hagyományos tűz- és közösségi ünnepségre épül. A hagyomány Barcelonában 1992-ben indult azzal az egyszerű céllal, hogy a Gràciában tanuló fiatal mallorcaiak is átélhessék otthoni szokásaikat: egy helyi lakos, Antoni Torrens, egy foguerót (tábortüzet) gyújtott a Plaça del Diamant-on, ami azóta több évtized alatt mélyen beépült a negyed kulturális életébe. 

A foguerons ünnep lényege a közös tűz körüli együttlét, ahol a helyiek és a látogatók együtt gyűlnek össze a tüzeknél, hogy a hideg januári estében a parázs mellett süssenek kenyeret, húst vagy helyi ízeket, miközben népi zene, dobok és a mallorcai ximbombes hangjai kísérik az eseményt, és hagyományos glosadors (szóbeli rigmusban improvizáló előadók) is fellépnek. 

Az ünnep egyik leglátványosabb eleme a hagyományos cercavila, vagyis a kulturális felvonulás, amely során Gràcia utcái megtelnek zenével, tánccal és népi figurákkal. A menetben mallorcai xeremiers (dudások), dobosok, bastoners (botoló táncosok), valamint a tűzhöz és Sant Antoni alakjához kapcsolódó dimonis (ördögfigurák) vonulnak együtt, megidézve az ünnep pogány és keresztény gyökereit. A felvonulásban a Geganters de Gràcia is részt vesznek, vagyis a negyed hagyományos óriásfigurái, amelyek bár nem kifejezetten a Foguerons ünnephez kötődnek, mégis fontos szerepet kapnak a közösségi ünneplésben. Jelenlétük jól mutatja, hogyan fonódik össze a mallorcai hagyomány a graciensek saját kulturális örökségével, és hogyan válik az esemény valódi, élő közösségi ünneppé.

A fesztivál mindig az év utolsó januári hétvégéjére esik, így 2026-ban a fő nap 2026. január 31. volt, amikor több helyszínen, például a Plaça de la Virreina, Plaça de la Vila de Grácia, a Plaça del Diamant és a Plaça del Nord környékén tüzek gyúlnak, zenés programok, népzenei előadások és táncok egészítik ki a közösségi ünneplést. 

A program több napos: kiállítások, beszélgetések, gasztronómiai események és kulturális bemutatók is szerepelnek benne, így a Gràcia-i közösség hónapokig készül az ünnepre. 2026-ban az ünnep programja január közepétől egészen február 1-ig tartott különféle kísérő- és záróeseményekkel. 1-én általában bábszínház is szokott lenni a gyerekeknek.

A Foguerons de Sa Pobla Gràcia egyik meghatározó eseménye a téli kulturális ünnepeknek Barcelonában, amely egyszerre tiszteleg a mallorcai gyökerek előtt és építi a helyi közösségi hagyományt, miközben barátságos, nyitott és zenés programot kínál minden résztvevőnek.

Busójárás és Foguerons: télűző hagyományok Magyarországon és Spanyolországban

A mohácsi busójárás és a spanyol/katalán Foguerons (nem specifikusan katalán ünnep, több más városbanis megtalálható) első látásra két teljesen eltérő hagyománynak tűnhet. Az egyik ijesztő faálarcokat, kolompok zaját és szőrmébe öltözött alakokat vonultat fel, míg a másik hatalmas máglyákkal, lángoló utcákkal és füstbe burkolózó éjszakákkal ünnepel. Mégis, mélyebb jelentésükben meglepően sok közös vonást hordoznak.

Mindkét ünnep alapvető célja a tél lezárása és egy új időszak megnyitása. A hideg évszak évszázadokon át a bizonytalanság, a nélkülözés és a félelem szimbóluma volt, ezért a közösségek rituális formában igyekeztek búcsút venni tőle. Mohácson ezt a busók zajkeltése, maszkos felvonulása és szándékosan félelmetes megjelenése testesíti meg, míg a Foguerons során a tűz válik központi elemmé, amelyben jelképesen elég minden, ami a múlt terhét hordozza.

A busójárás és a Foguerons egyaránt pogány eredetű hagyomány, amelyet később a keresztény ünnepkörbe illesztettek. A busójárás a farsang végéhez és a nagyböjt előtti időszakhoz kapcsolódik, míg a Foguerons gyakran Szent Antal ünnepéhez kötődik, különösen Spanyolország keleti és szigetvidéki területein. Bár a keret keresztény, a rítusok mélyén tovább élnek az ősi, természetközpontú elemek.

A két ünnep különböző eszközökkel, mégis hasonló hatással dolgozik. A busójárás a hangos zaj, a kolompok, a dobok és a maszkok erejét használja, míg a Foguerons a tűz, a hőség és a füst elementáris élményére épít elsősorban, bár a zajkeltés, dobolás itt is jellemző. Mindkettő célja az érzékek túlterhelése és a résztvevők kizökkentése a hétköznapokból, hogy valódi közösségi és lelki katarzis jöhessen létre.

Fontos közös vonás a társadalmi szabályok ideiglenes feloldása is. Az álarc mögé bújás, a zajos ünneplés és a szokatlan viselkedés mindkét hagyományban elfogadottá válik. Ez a felszabadultság lehetőséget ad arra, hogy az emberek kilépjenek megszokott szerepeikből, és a közösség egyenrangú tagjaiként éljenek meg egy közös élményt.

Nem véletlen, hogy a busójárás az UNESCO szellemi kulturális örökségének része, és az sem, hogy a Foguerons Spanyolországban a helyi identitás egyik legfontosabb kifejeződése. Ezek az ünnepek nem pusztán látványosságok, hanem élő hagyományok, amelyek generációk óta összekötik az embereket a múltjukkal és egymással.

A busójárás és a Foguerons példája jól mutatja, hogy Európa különböző kultúrái hasonló válaszokat adtak ugyanazokra az alapvető kérdésekre. Hogyan búcsúzzunk el a múlttól, hogyan köszöntsük az újat, és hogyan tegyük mindezt közösségben. Maszkokkal vagy lángokkal, zajjal vagy csendes megsemmisüléssel, de ugyanazzal a céllal: az élet körforgásának ünneplésével.